Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


diszgráfia, diszkalkulia, diszlexia

2012.05.17

diszgráfia:

Írászavar. Jellemzője, hogy rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, szabálytalan betűalakítás. Az írásképesség, azaz az betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok őszműködésének eredménye; nagy fokú észlelési aktivitást, mozgásminták anticipációját igényli. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségéről. A diszgráfia összetevői: a tartási és az egyensúlyi folyamatok, az izomtónus-szabályozás, az ujj és a kézmozgás, a szem-kéz koordináció, a külső szemizmok, a testfeleket összehangoló kétoldali integráció, a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatainak zavarai.

Típusai: 1.agráfia: enyhébb formája, gyermek – és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. 2.diszlexia: tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben, szabálytalan, hibás írás. 3.a BNO-10 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara, amely nem társul olvasási zavarral, nem függ össze értelmi elmaradással, látás-, hallás-, mozgászavarral, tanítási problémával. 4.a diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében, az ügyetlen, diszpraxiás gyermekeknél. Óvodás korban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar, ami képességfejlesztéssel jól befolyásolható.

Gereben Ferencné (Gyógypedagógiai Lexikon)

 

diszkalkulia:

Specifikus számolási zavar. Ranschburg Pál a század elején artimaszténia néven írja le olyan esetekben, az iskolai tanulási nehézségeket nem indokolja sem értelmi fejlődés zavara, sem oktatási vagy egyéb környezeti probléma. Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, kevésbé kutatott, mint az olvasási zavar. Tünetei: különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértése, a számjegy, számkép felismerésének egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, miközben más teljesítmények jó színvonalúak (pl. rajzolás, olvasás, írás).

Típusai: 1.diszkalkulia a vizuális-téri észlelés, testséma zavarai következtében jó szintű beszélt, írott nyelv használattal. 2.diszkalkuli diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. 3.fejlődés Gerstmann-szindróma jelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar, ujangózia, bal-jobb megkülönböztetésének zavara. 4.pszichoreaktív diszkalkulia szorongás: én-gyengeség, érzelmi zavarok következtében, amelyek gátolják a számtani gondolkodást. Felismerése komplex vizsgálattal, hibaanalízissel történik. Terápiája általában képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztést jelenti.

Gereben Ferencné (Gyógypedagógiai Lexikon)

 

diszlexia:

A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok összefonódásában található meg, valamelyik tényező dominanciájával. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. Hiányosságaik (a látási, hallási észlelés, a sorozatelrendezés, a mozgásos összerendezettség, az irányok és a téri tájékozódás eltérései) a diszlexia kiváltó tényezői lehetnek. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése, hangzási képük tárolása és előhívása), a tagolás (szavak szótagokra, beszédhangokra bontása zavarát, a szókincs szegénységét említik. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. betűcsere, kihagyás, betoldás) azonosak, a különbség a tünetek mennyiségében, arányában és fennmaradásában van. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. Az óvodáskori megelőzés, kezelés nagyon fontos, eredményessége függ az életkortól, a képességek fejlettségétől és a kórtani háttértől is függ.

Vassné Kovács Emőke (Gyógypedagógiai Lexikon)