Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


enyhén értelmi fogyatékosok, értelmi fogyatékosság

2012.05.17

enyhén értelmi fogyatékosok:

A mentálisan sérültek egyik alcsoportját jelentik. Az enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarral függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. A BNO szerint az intelligenciatesztekkel mért értelmességük az 50-69 IQ tartományba esik. Diagnosztikus ismérveik: „A megértés és a nyelvhasználat lassabban alakulhat ki, a kifejező beszédkészségek hiányosaágai egészen a felnőttkorig észlelhetők, és lassítják az önállóság kialakulását. Csak kisebb részüknél lehet organikus okokat felfedezni. Autizmus és más fejlődési rendellenességek, epilepszia, magatartászavarok és testi fogyatékosságok változó arányban találhatók.” (BNO-10, F70). Az enyhén értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyenként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják, és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékosokat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az iskolaérettségük sem alakul ki teljesen 6-7 éves korra. Oktatásuk többnyire az eltérő tantervű általános iskolákban történik. Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és és kedvező szociális feltételek mellett integrált iskoláztatásuk megkísérelhető, de a speciális nevelési és oktatási szükségletnek megfelelő támogatás mellett. Az eltérő tantervű általános iskola elvégzése után szakmát tanulhatnak, önálló életvezetésre többségük képes lesz felnőttkorra.

Hatos Gyula (Gyógypedagógiai Lexikon)

 

értelmi fogyatékosság:

Gyűjtőfogalom; a fogyatékosságok egyik fő csoportjának összefoglaló megjelölése. Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődési károsodásának következményeként alakul ki. Létrejöttében genetikai, és/vagy prae-, peri-, és korai posztnatális agyi működést károsító hatások, továbbá tisztázatlan kóroktani tényezők játszanak szerepet, illetve súlyosbíthatják fejlődést gátló környezeti hatások. Az állapot meghatározó jegye az általános értelmi képesség fejlődésének széles körű és számottevő meglassúbbodása, mely kihat a személyiségfejlődésre, a társadalmi alkalmazkodásra és a tanulásra. Az állapot három jelenségszinten értelmezhető: biológiai, társadalmi (szociális) és pszichés területen. A gyógypedagógia újabban a tanulásban akadályozottság, értelmi akadályozottság megjelöléseket használja.

Hatos Gyula (Gyógypedagógiai Lexikon)